X. Kárpát-medencei imanap Szamos-negyeden
Tízedik alkalommal került sor a Kárpát-medencei imanapra a Szatmár-Szamos-negyedi Református Egyházközség templomában. A jubileumi alkalomra, amit Kárpát-medence szerte több helyen megtartottak, a liturgiát a Szerbiai Református Keresztyén Egyház lelkipásztorai és a Vajdaságban nemrég megalakult református nőszövetség tagjai állították össze. A szatmári egyházmegyéből több gyülekezet is képviseltette magát.
A vasárnap 17 órakor kezdődő istentiszteleten Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten bátorító szavát Zakariás Próféta Könyve 9. részének 16. és 17. verse alapján: „És megsegíti őket az Úr, az ő Istenök ama napon, mint az ő népének nyáját, és mint korona-kövek ragyognak az ő földén. Oh, mily nagy az ő jósága és mily nagy az ő kedvessége! Ifjakat tesz virágzóvá a gabona, és leányokat a must." A választott nép átmeneti korszakot él, akárcsak a ma kiválasztottjai. Ő megsegít bennünket, ami konkrétan azt jelenti, hogy Jézus a jó pásztor, aki terel bennünket és elmegy a századik elveszett juh után is, ráadásul koronadísznek nevez. Fontos ezt adventkor hallani, hogy az a király, aki jön, minket az ő koronájának a díszeként tart számon. Ezért nem szabad alulértékelni, alábecsülni magunkat. Ne mondjunk le magunkról, mert az Ő hasonlatosságaként jónak és szépnek nevez bennünket, akiknek testi és lelki táplálékáról gondoskodik.
Az igehirdetés után Bogya Kis Mária az egyházkerület nőszövetségének elnöke, házigazda lelkipásztor vette át a szót, s az egybegyűltek azt az imaprogramot követték, amin keresztül a délvidéki reformátusságot is jobban megismerhették, hiszen ők álltak a munka mögött. Az általuk javasolt énekeket tanulhatták meg közösen, s azokat az imádságokat tolmácsolták, amiket ők írtak meg. Ezt követően pár képsoron keresztül jobban megismerhették a szerbiai reformátusokat.
A Délvidék elnevezés a történelmi Magyarország déli vármegyéit jelentette, ma pedig jellemzően a Trianonban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt (szűkebb értelemben a mai Szerbia északi részén élő magyarság által lakott) területeket értik alatta. A második világháború alatt visszacsatolták Magyarországhoz, majd Jugoszláviához került, s annak felbomlásával maga is aprózódott. Szerbiai része, a Vajdaságként ismert régió három területi egységből áll: Bácskából, Bánátból és Szerémségből, melyek három magyar vármegye, Bács-Bodrog, a Bánság, illetve később Torontál és Szerém vármegyék csonkolásából keletkeztek. A magyarság elsősorban az északi településeken él tömbökben, a szórványosodás igen nnagyarányú, alig több mint húsz református gyülekezet működik.
A szeretetvendégséggel befejeződő tizedik alkalom megtartásával bezárult egy kör, hiszen a Kárpát-medence mind a tíz egyházkerületét sikerült így lélekben körbejárni. Folytatódhat hát az angyali kör, hiszen szüksége van népünknek a református asszonyok imádságára!
